Kedves Olvasók! 

Sokáig gondolkodtam, hogy kiposztoljam ezt a bejegyzést, s még most is megvan az esélye, hogy eltávolítom. Ennek egyszerű oka van, félig-meddig humoros, de nekem kicsit mégis kényes, talán fájdalmas témát vettem elő. A problémákat magammal kapcsolatban. 

Hiszen aki ismer, az tudja, hogy miről beszélek. A hibákról, amelyek sajnos, ugyanúgy az életem részévé váltak és jellemeznek engem, mint a jó tulajdonságaim. Nehéz ezekről akár viccesen, akár komolyan beszélni. Mert nemcsak engem bántanak/hatnak, hanem a környezetemben élőket is. S itt a bibi! Én úgy gondolom, hogy egy igazán jó ember önzetlen. Nem magával foglalkozik, nem a maga hasznát keresi, hanem azokét akiket szeret, s azokét akiket még nem ismer. Én is ilyenné szeretnék válni, ám maga a tény, hogy a rossz tulajdonságaim ugyanúgy jellemeznek engem mint a jók, ezt nem teszik lehetővé. Persze nem azt mondom, hogy tökéletes akarok lenni. Csupán azt, hogy ezen tulájdonságaimat szeretném olyan minimális szintre zsugorítani, hogy ha egy ember szóba hoz engem, ne tegye hozzá, hogy "tudod, az a hisztis csaj". Nehéz dolog ilyesmit elérni, de nem bánom. Idén több lehetetlennek látszó küldetésre vállalkoztam!:) 

Szóval, szemezgessünk néhány borzalmas tulajdonságomból, s kezdjük is rögtön azzal, amivel leginkább az emberek idegeire tudok menni: 

1.hiba: Sértődékenység: Való igaz, ha valami jellemezni tud, akkor az ez. Szörnyen érzékeny vagyok, s sokszor kis apró megjegyzéseken, mondatokon órákig tudok rágódni. Ezt sokan nem tudják, de nem is feltétlen azért, mert haragszom arra aki ezt megjegyezte, csupán bánt, hogy miért vagyok ilyen. Hogy őt miért zavarom/tam és miért kellett hibáznom. Emiatt természetesen elszomorodom, s bumm, máris elkönyvelték, hogy megsértődtem. Ami persze igaz is, de sokkal inkább magamra. Szóval nagyon könnyű megbántani. 

2.hiba: Hiszti: No igen, tipikus női hiba. Hát, én is nagyon könnyen kiborulok. Igazándiból elég nevetséges látványt nyújtok ilyenkor. Csapkodok, ráncolom a szemöldökömet, hápogok, mint egy kacsa, s körülbelül a hangom magassága is egy gumikacsáéhoz hasonlítható. Jobb ilyenkor nem a közelemben tartózkodni, csak a tényleg szakavatottaknak szabad mellettem lenni. Ennek egyszerű oka van, veszélyes vagyok, de komolyan:) Fontos, hogy ilyenkor semmi esetre sem szabad megkérdezni tőlem , hogy "most mit hisztizel?" ugyanis a hiszti szó kimondásától csak még jobban az leszek. Komolyan, ne próbáljátok ki.:) 

3.hiba: Pesszimizmus: Hajlamos vagyok mindenhez úgy hozzáállni, hogy "ezúgysemfogsikerülni, hagyjukazegészet,különbenis,miértelmeazéletnekinkábbmaradjunkágybanabbólbajnemlehet" Ezzel persze két probléma van, előfordul, hogy letöröm mások lelkesedését, és magamnak sem túl kellemes így hozzáállni a dolog többségéhez. Hiszen mennyivel jobb remélni és bízni a sikerben, nem?! Ismered ezt az érzést?...Hát én nem... Najó, azért nem ennyire súlyos a helyzet, de ez semmiképpen sem jó dolog. :)

4.hiba: Hiperaktivitás: Való igaz, kicsit ellentmondásos az előzővel, hiszen ilyenkor általában dalolok, táncolok, szeretetkitöréseim vannak, tehát mindenkit ölelgetek és majd kicsattanok. Ezzel alapjáraton nincs is baj. Azzal már azonban van, hogy vannak emberek, akiket ilyenkor kifejezetten irritálok. Mert ők nem ilyen típusuak, vagy egyszerűen csak most nem ebben az élethelyzetben, periódusban vannak. Ez önzés! Mert figyelemmel és tapintattal kell lenni mások felé. 

5. hiba: Túlzott aggodalmaskodás: Aki nem ismerné ennek a definícióját az Mogyee blogján elolvashatja. Van egy ember vagy egy kis dolog amiért van okom aggódni? Oh, fogok is nyugodjatok meg, csupán azzal a különbséggel, hogy én még rá is erősítek. Csak az adott ember vagy dolog tud ilyenkor a fejemben járni, s elképzelek minden egyes lehetőséget amely megtörténhet. Százezerszor újragondolom a történetet, mire végül, ha lehetett volna megoldása a dolognak én már régen megoldhatatlanná fejlesztettem. Ha meg nem akkor még töröm tovább a buksimat rajta, magamnak ártva ezzel. 

6.hiba: Félelem a jövőtől: Ebbe most nem mennék bele, ez nekem komoly szorongás tárgya. Azt hiszem, nekem fóbiám van már a jövővel kapcsolatban:) Definíciója szintén Mogyeenál. 

Ezek persze csak a legszembeszökőbb, legborzalmasabb tulajdonságaim, természetesen ezen kívül más hibákkal is tudok szolgálni, van bőven a repertoárban.:) Azt hiszem, azért fontos azt is tudni ehhez, hogy engem nagyon bántanak ezek a tökéletlenségeim.Gondolom, nem is tudják, de jobban mint azokat, akiket megbántok ezekkel. Nem kellemes az a tudat, hogy bár folyamatosan próbálom leküzdeni ezeket a hibákat, mégis vannak esetek amikor csekély eredményeket érek el. Kicsit olyan ez, mint a drog függő leszokása, s ráadásul ezt folyamatosan magaddal cipeled. Mintha egy leszokott dohányos folyamatosan magával hordana egy doboz cigit és egy öngyújtót. Nagyon könnyű újra rászokni és nagyon nehéz letenni. Egy ilyen hibát igazán soha nem is tud az ember, hiszen az alaptermészetéből fakad. Persze próbálkozni szabad, és kell is. Ahogyan én is ezt teszem, remélvén, hogy egy nap soha nem szokom majd vissza.

Szóval kedves barátaim és családom, remélem értékelitek a próbálkozást:)