Kedves Olvasók!
Elnézéseteket kell kérnem, igen régen nem írtam már semmit. Bocsánatotok elnyerése érdekében egy szép hosszú bejegyzéssel készültem most nektek.
A múlt hetem első pár napját olvasással töltöttem, méghozzá nővéreim és barátaim által ajánlott könyvvel a The Hunger Games-sel azaz Az Éhezők Viadalával.
Ez a bejegyzés erőteljesen SPOILER veszélyes!!!
A fülszöveg:
Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé.
A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal – számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel.
A történet:
Le kell szögeznem ilyen kiváló kortárs ifjúsági regényt még nem olvastam. Persze az ifjúság regény kategória hangsúlyozandó, de abban viszi a prímet. Már az első pár sorban magával ragad a Panem s a 12.körzet hangulata amely nem éppen felhőtlen. Az emberek éheznek, s mindezt miért? Mert ki kell szolgálniuk a Kapitóliumot, aki csupán annyival "jobb" a körzeteknél, hogy van fegyvere. Legyőzte a körzeteket anno mikor lázadoztak, s ezt immáron 74 éve kíméletlenül megtorolja nem csupán azzal, hogy kizsákmányolja a körzeteket, de meg is alázza őket. Minden évben, minden körzet 1 fiúval és 1 lánnyal részt vesz a rettegett viadalon. S nem is csoda, hogy minden gyermek félelme Az Éhezők Viadala, hiszen a küzdelem életre-halálra megy, s csak egy ember győzhet. Ha lehet egyáltalán győzelemnek nevezni, hogy meg kellett gyilkolni társaidat ezzel elégítvén ki a Kapitólium igényeit. Mert ez nem egyszerűen egy viadal, egy televíziós show is egyben, ahol a fiataloknak egy-egy szerepet kell eljátszaniuk, ezzel nyújtva élvezetet a Kapitólium lakóinak, s ezzel szerezve saját maguknak támogatókat. Hiszen, hogy a show teljes legyen az a szereplő aki szimpatikus a Kapitólium lakóinak támogatható a részükről, amely sokszor egy életmentő gyógyszerben, egy pohár vízben vagy egy szál gyufában összpontosul. Egy eltorzult világ megalázó bosszúja.
A 16 éves Katniss a 74. Éhezők Viadalára, az Aratás ünnepre készül 12 éves húgával Primmel. Legjobb barátjával Gallel, ahogy a fülszöveg is mondja nem ismeretlen a túlélés, hiszen a 12. körzet Peremén élnek, s mivel az éhezés ezen a részen állandónak bizonyul, így a Kapitólium által tiltott erdőben kénytelenek vadászni csapdákkal, íjjal és nyilakkal, amely csak kevesek kiváltsága. A kiválasztáson természetesen Katniss egyedüli húgát választják ki, azt az embert akit a világon a legjobban szeret. Kénytelen jelentkezni helyette, hisz tudja, neki talán van esélye a túlélésre.
Hogy a történet még inkább bonyolódjon, a másik ember akit kiválasztanak egy pék fia, Katniss évfolyamtársa, Peeta Mellark. Látszólag semmi nem fűzi a fiúhoz, hiszen szinte nem is ismerik egymást, s a lány szeretné is elfelejteni azt az egy darab emléket amely hozzá fűzi, egyrészt mivel a viadalon csak egy maradhat másrészt mivel az emlék igen kellemetlen tartozást juttat Katniss eszébe. Hiszen Peeta egyszer egy pár kenyérrel, amelyet odadobott a lányhoz megmentette az életét.
Aztán körvonalazódik a Kaptólium, s az amelyet ez a viadal kíván tőlük. A játék mesterei, a kapitóliumi emberek mind csak egy terméket, egy darab húst látnak bennük, akiket el lehet adni, akikre lehet fogadni, számukra csupán egyszerű áruk, az életük semmit nem jelent. A show érdekében Katnissnek és Peetanak fel kell építeniük egy-egy image-et, s még azt is el kell játszaniuk, hogy szövetségesek, sőt szerelmesek is egymásba. Ám a történet folyamán az érzelmek össze is kuszálódnak, s lassan már nem lehet tudni mi megy a viadal kedvéért, s mi őszintén.
Végül elérkezik maga a viadal, amely valóban olyan véres, amelyinre Katniss számított, s hatalmas kihívást jelent ebben a vérengzésben, hogy ne csak az életét, de a józan eszét és az emberségét is megőrizze. Szövetségre lép egy olyan emberrel, akinek az elvesztése hatalmas gyötrelmet okoz a lánynak, s igyekszik úgy játszani a játékot, hogy az a Kapitólumiakat kielégítse, ezzel együtt a vezetőknek komoly fejtörést, s nem egyszer problémát okozzon.
A fő karakterek:
Katniss maga egy jó karakter. Nem tökéletes, egy kicsit sem. Szótlan, mégis hirtelen haragú. Fél a komolyabb érzelmektől, s körülbelül az egyetlen ember akinél elismeri, hogy érez igaz szeretetet az a huga Prim. Mégis bármit képes megtenni az összes szerettéért. Mert szeret, csak nem ismeri el. Igazi túlélőtípus. Az a fajta aki mindent a saját kezébe vesz, s hogyha nagyon fontos még a fából is vaskarikát tud csinálni. Egy igazi női főszereplő, aki nem azért pozitív női főszereplő mert mindig meg kell menteni, vagy éppen azért mert túl férfias és ezért sosem. Ő NŐként küzd, méghozzá nagyon jól. Nem a szavak embere, de ha kell, jól tud beszélni. Egy igazi önálló hősnő. (Engem több szempontból Mogyeera emlékeztetett, de akit ez érdekel annak személyesen bővebben elmagyarázom.)
Gale, Kattnis legjobb barátja is egy érdekes karakter. Jó ember, igazán jó. Eltartja a családját, 2 öccsét és az édesanyját, s mikor Katniss elviszik a viadalra kérés nélkül az ő családja problémáit is magára aggatja. Szereti Katniss, bár szerintem eleinte ő sincs tisztában ezzel, ugyanakkor tele van elfojtott haraggal. Nem tudja elfogadni, hogy a Panem, a Kapitólium s emiatt a Körzet olyan amilyen. Hogy a megélhetésért küzdeni kell. Hogy a családja éhezik. Az igazi gondoskodó férfitípus. Ha lehetne, ha adódna rá lehetőség ő szembeszállna a Panemmel, a Kapitóliummal, bárkivel, a családjáért, a szeretteiért, a harag leküzdéséért ami benne van. (Ő egy kicsit Xinaf régi énjére emlékeztetett)
Peeta karaktere sokban különbözik az előző kettőtől. Ő egy jobb körülmények között született gyerek. A pék fia, nem ismeri az éhezés, s önmagában a napról napra élés fogalmát. Persze az élete nem fenékig tejfel, édesanyja vasmarokkal tartja családot, fiával nagyon szigorú, sokszor meg is veri. Peeta nem való a viadalba, nem egy túlélőtípus, mondhatni semmi esélye az életbenmaradásra. A viadal során is folyamatosan másokra hagyatkozik, de nem önszántából. Bármire képes lenne, hogy megvédje Katnisst, a saját élete számára nem lényeges. Szeret, tiszta szívből, őszitén, s még az sem érdekli a másik viszont szereti-e. Egy igazi színész emellett, ha valami a társak mellett életben tartotta, akkor az ez volt. Tudja mi kell a népnek, hogy kell showt csinálni, de nem eladja magát, sokkal inkább szép szavakba bújtatja saját véleményét. (Peeta karakterét kicsit magammal tudnám azonosítani.)
Haymitch, Katniss és Peeta mentora az egyik legösszetettebb karakter a csapatban. Megélt már egy viadalt, s győztesként került ki, de milyen áron? Végignézte ahogy a többi kiválasztott, s a saját körzetéből kikerült lány meghal. Ezekbe a megrázkódtatásokba teljesen beleroppan, s alkoholista lesz. Első látásra egy gusztustalan iszákos fickónak tűnik, de később, ahogy az ember megismeri először is a gondolkodásmódját majd a történetét, s a humorát az egyik legjobban kedvelhető karakterré válik. Amint felelősséget kell vállalni a két fiatalért eldobja az alkoholt (többé-kevésbé), s fokozatosan derül ki ezáltal, hogy egy zsenivel van dolgunk, aki (bár ez csak a 2.rész végén derül ki) olyan döbbenetesen előregondolkodik, ahogy azt nem is várná tőle senki. Meghúzódik a háttérben és onnan zseniálisat üt. (Emiatt a gondolkodása miatt kicsit Alisterhez tudnám hasonlítani)
Cinna, Katniss stylistja a Kapitólium szülöttje. Ezért persze mindenki arra számítana, hogy elkényeztetett kapitóliumi robottal fogunk találkozni, de nem. Cinna pontosan átlátja a játék lényegét, sajnálja a játékosokat, de a túlélésük érdekében mindent megtesz. Ő építi fel Katniss és Peeta image-ét, s a szövetségük is az ő ötlete volt. Egy igaz barát, aki nemcsak egy termékként tekint a játékosokra, s aki komolyan az életben maradásukért szurkol. Sőt később kiderül, hogy még ennél is több van benne. Egy igazi kincs!
A könyvek során még több számomra nagyon kedvelt karakterrel találkoztam, ám ők csupán a későbbi részekben jelentek meg, így róluk most nem írnék. Mindenesetre meglepőnek találtam,hogy egy ifjúsági regényben nem tökéletesnek mondott twilightos karakterekkel hozott össze a sors és az írónő, hanem életszerűekkel, akiket lehet szeretni.
Pár gondolat még:
A Panem és maga a működése is elgondolkodtató volt. A lázadás előtt 13 körzet majd az után 12 körzet szolgálja ki az amúgy egészen kicsi Kapitólium igényeit. Amíg a körzetekben az emberek a megélhetésért küzdenek a Kapitóliumban dúskálnak az élvezeti cikkekben, ételekben, italokban, ékszerekben ruháknak. A legdurvább divat szerint öltözködnek s az év legnagyobb eseményét jelenti az Éhezők Viadala. A népnek kenyér és cirkusz kell. S valóban, de nem ismerős ez egy kicsit nekünk? Akár az egész világra kiterjesztve, akár a vidék és a város közötti különbségekre gondolva, mi nem kizsákmányolunk, vagy éppen kizsákmányolnak? S hol lesz ennek vége? A lázadás megoldás? S, a könyvekre utalva, ha egy ugyanolyan jön helyette akkor mi van? Volt értelme azt a sok életet kioltani?
Más kérdés, hogy végiggondolva én nem hiszem, hogy megfélemlítés céljából egy showt csinálnék az évenkénti kivégzésből, ha elnök lennék. Pontosan azért mert így bekövetkezhet néhány olyan gikszer, amely be is következett a történet során. A népnek kenyér és cirkusz kell, ez igaz azokra is akiket ki akarok használni csak maximum nekik akkor kevesebb. A lényeg, hogy az érzés meglegyen. Persze ez a történet alapjaiba való belekötés, hiszen akkor teljesen másról szólna a könyv.:)
Összegzés:
Mint azt az elején is írtam, meglepően jó könyv. Szerepel benne némi tájleírás ( nem úgy mint egyes könyvekben ahol annyit írnak, hogy "Az erdőben minden zölden játszott") a karakterek érdekesek, néhol izgalmasak és szerethetőek emellett a történet is pörög. Letehetetlen könyv, s néha amikor mégis letettem akkor is körülötte forgott az agyam. Természetesen mint azt az elején is írtam hangsúlyozandó ez egy ifjúsági regény, néhány ehhez tartozó klisé benne van, mint például a szerelmi háromszög ám ez sem idegesítő módon (kköhhmmm....Twilight), hanem valóban elgondolkodtató. A könyv maga sem a szerelemről szól, sokkal inkább csak megjelenik benne, amit szintén nagyon pozitívnak találtam. Ajánlom minden olyan barátnőmnek aki még nem olvasta mert nekik szerintem nagyon tetszene. De a fiúk is megpróbálkozhatnak vele, ki tudja... Próba szerencse;)
A könyvből filmet is készítettek, többek között innen is merítettem a kedvet az olvasáshoz.